? A Traunsee volt a második kedvenc tavam a Grundlsee után. ??Gyönyörű környezet, cuki házak, kevés turista, csend és nyugalom, és még piknikezni is tudtunk. ???Ugyan eltartott egy ideig, amíg megtaláltuk az alkalmas helyszínt a piknikhez, de megérte. A lakoma után egy órával természetesen 200 méterenként volt ilyen hely, de akkor már teli hassal mindegy volt. ?Gmundenben található az…
Ha már ott voltunk a közelben, elmentünk Bad Ischl-be megkóstolni az eredeti ischlert, amit ott találtak fel.? A süti nagyon finom volt, bár semmi köze ahhoz amit mi ischlerként ismerünk. A süteményt az 1950-es években alkotta meg egy Richard Kurth nevű cukrász a ma is működő Zauner cukrászdában. Jelenleg kétféle islert készítenek: az eredeti recept szerint…
?Az utazás egyik legnagyobb meglepetése a Grundlsee volt! Elképesztően gyönyürű havas hegyek vettek körül, a levegőt harapni lehetett, turistákkal nem találkoztunk és még a vízbe is bemerészkedtem. ? Itt volt a legfinomabb a kaja, és mint tudjuk, ez az egyik legfontosabb dolog egy utazáskor. ? Ja, és itt szerettem meg az Almdudlert, ami egy gyógynövénytartalmú osztrák szénsavas üdítőital, kicsit…
? Mivel az első látogatásunkkor borús volt az idő, visszamentünk egy másik napon, és fentről is megcsodáltuk a környező hegyeket és a várost, immár szikrázó napsütésben. Több mint egy órát ültünk nyugiban egy padon. Mondanom sem kell, hogy fantasztikus volt! Amúgy kora reggel érkeztünk, így elkerültük a tömeget, ahogy a fotókon is látszik. ?
? Hallstatt, egy gyönyörű osztrák kisváros, rengeteg, szelfibottal hadonászó turistával. Így pontos a definíció. ??♀️??♀️?? A borús idő ellenére szép kiránduló célpont volt, de szomorú, hogy vannak, akik csak egy szelfire méltatják a várost, és azt is kizárólag a „kötelező”, „insta-kompatibilis” helyszínen. Én is fotóztam, de a híres korlátnál a kép készültekor az összes, ordibáló és bottal hadonászó…
? Obertraun is legalább annyira “ékszerdoboz” falucska, mint Hallstatt, csak picit más értelemben. Itt volt a szállásunk. Gondozott kertek, virágok mindenütt, kerítés nélküli telkek, látszott, hogy tényleg minden négyzetméternek van gazdája. Engem ezek (is) lenyűgöznek. Ami nem volt, az a tömeg, ami többnyire a messzi földről érkezett, szelfibottal hadonászó, hangoskodó embertársainkat jelenti. Sőt a levegőt harapni…
? Napra pontosan két évvel ezelőtt, 2019 április végén a Párommal Ausztriában töltöttünk néhány napot. Hihetetlen színek, csend, nyugalom, és ezernyi apró szépség vett minket körül. Az ott készített fotóim még nem kerültek fel a blogra, ezt pótlom most, és a következő néhány bejegyzésben megmutatom a kirándulásom állomásait. Remélem, hogy amint lehet szabadon utazni, más is…
