A múlt hétvégét vidéken töltöttem. Csípős, már-már téliesen hideg este volt érkezésemkor. Átfagyva és dideregve rogytam le a cserépkályha mellé, várva, hogy minél előbb felmelegítsen. A kályha melege, a tűz ropogása és egy csésze forró húsleves társasága hipp-hopp megtette hatását. Átmelegedve, ugyanakkor nagyon-nagyon fáradtan és kimerülten hajtottam le fejemet aznap este. Kora reggel, kipihenve, sűrű ásítozások közepette, pizsamában léptem ki a kertbe ahol sűrű köd fogadott. Nem is kell mondanom, hogy mennyire szeretem ezt a hangulatot. A falunak ez a része egész évben nagyon csendes és nyugodt.

A puha, lágy hófehérbe burkolózott táj látványa szinte mozdulatlanná tesz mindent, ugyanakkor oly nagyon élővé. Ebben a “ködvilágban” sétáltam el a boltig, egy kis elemózsiáért.

A falu aprócska, kanyargós utcája vezet az élelmiszerboltig. Sétám közben elméláztam néhány pici ablakos, régi parasztház előtt, mert ilyenkor mindig megfordul a fejemben, hogy vajon kik és hogyan élnek ott és éppen most mit csinálnak. Van valami kedves és biztonságot sugárzó az ilyen picinyke házakban, a pici ablakaikkal. Otthonok. Ugyan a legtöbb esetben nem tudjuk, hogy kinek jelentenek otthont, nem ismerjük a lakókat, de én mindig biztonságot és melegséget képzelek az ablakok mögé. Tűzropogást, finom illatokat a sütőből, gőzölgő levest, vastag takarót, mamuszt, nyugalmat és melegséget.

Nekem ezekből bőven jutott hétvégén: házi húsleves házi tésztával, tepsiben sült csirkecomb friss rozmaringgal a kertből, forró tejeskávé reggel, gyönyörű őszi árnyalatokban pompázó környezet, séta kora reggel a ködben és délutáni ücsörgés a sugárzó napsütésben.

De a legfontosabb, hogy számomra ez az a hely, ahol igazán otthon érzem magam. Nincs az a fullasztó érzés, hogy bárminek és bárkinek meg kellene felelni. Nem kell „viselkedni”, koncentrálni, nem kell az órát nézni, nem kell indulni sehová, hisz nincs beosztva minden perce a napnak. Azt hiszem, ezt nevezik szabadságnak és biztonságnak egyszerre. Ez a Nógrád megyei falucska egy igazi menedék számomra, ami minden alkalommal feltölt és boldoggá tesz. Kívánom, hogy mindenkinek legyen egy ilyen helye valahol. Jól jön.  🙂

Karola